Gasztronómia

egyszer irtam sms-t m-nak, h van-e kedve nalunk vacsorazni
ra teljesen jellemzo modon nem ert ra, viszont egybol felvetette, h kene foznunk, szuzuki mindenfele kajakat “rahagyott”
az lett belole, h kedd este s-eknal volt a vacsora, ott volt s+r nyilvan, m is, cs+en is, raadasul M is befutott, feladta a bombakkal tele bp-n at valo hazavonatozast [eger --> sopron]
utolso pillanatban p-nek, unokatesonknak is szoltunk, o is jott

minden elott, meg kozben eszegettunk egy kint tok atlagos sos vmit
ha jol emlekszem, szaritott, sos polipcsikok voltak
jo massziv dolog, szinte tepni kell a foggal
sor melle eszegetik japanban, meg a gyerekek is rago helyett
en froccsel, a tobbiek sorrel

ettunk instant miso-levest
jaaj de jo volt, bar nagyon hianyzott nekem belole a friss porehagyma
[eletemben csak 2x ettem, raadasul ugyanott, ezzel egyutt tenyleg hianyzott]
3 fele volt, a nagy zacskoban levo cucc alapjan: porehagymas, vmi tesztakarikas, es egy harmadik, amire nem emlekszem
vizzel felontottuk, aztan vidaman megettuk, tokjo volt

utana ettuk meg a karet [=curry], ami meg a leginkabb fozesigenyes resz volt az esteben
fel kg csirkecombot felkockaztunk, 4 repaval, 4 nagy hagymaval, fel kg krumplival addig foztunk, amig megpuhult
utana beletettuk a 2 nagy tabla kare-kockat
mindegyik negyedelheto volt, az egesz egyutt 10 adaghoz volt eleg
a kockatol szep suru lett, meg nyilvan nagyon finom is
rizsfozo gepben fott kulonleges japan rizzsel ettuk
[a rizs amugy onnan szarmazott, h m egyszer vkinek tolmacsolt, aki a fizetseg mellett halabol 10 kg nagyon menoo rizst is adott m-nak, szoval nem csak egy sima rizsecske volt]
[ja, rizsfozo gepekrol akarok irni nemsokara, szuzuki szan meselt roluk sokat]
r volt 2szer is japanban, meg az ikea dolgozojakent, egy japan ikeaban
mondta, h ott ez nagyon atlagos kaja a menzan, szerette is
m is mondta, h a magyarorszagon levo japan cegek belso menzain is nagyon kozkedvelt etel

volt meg egy adag tokjo raman teszta
ilyet kapott b a 14-ik szulinapjan, amit itt bp-n unnepeltunk, amirol be is szamoltam
ebben nem volt tojas, viszont nagy sonkak, meg mindenfele mas igen
jo kis dolog ez is, korbeadtuk mint a bekepipat

ezutan 2 nem nyert dolgot ettunk, nem is fogytak el
szinten zacskosok voltak: rizskasak
az egyik tojasos, a masik savanyu sos szilvas [a kep nem hazudott: pontosan 1 szem szilva volt benne]
eeh, nem tudtuk ertekelni, egyikunk se
hat azok megmaradtak

vegul jo kis jegkremet ettunk, az nem japan cucc volt, sparbol, erdei gyumolcsos-joghurtosat, hudejolesett
meg utana kave
aztan futas, h utolso nappali busz meglegyen, es ne kelljen nagy kerulovel, sokkal tobb ido alatt hazaerni..

Arról már írtam, hogyan ünnepeltük idén a házassági évfordulónkat, de a Donatella's Kitchenben tett látogatás előhívta a régi emlékeket is, nevezetesen a 2. évfordulót. Akkor még blog sehol nem volt, a gasztromániám is csak csírájában volt meg, mégis egymástól függetlenül nagyon találó ínyenc ajándékkal leptük meg a másikat. Én egy borkóstolásról szóló könyvet vettem Patriknak, míg ő a legnagyobb titokban megszervezett egy borvacsorás esti hajókázást a Dunán. Ez tudat alatt már a blog felé vezető első lépés lehetett, a fogásokat ugyanis végigfényképeztük.

A mi vacsoránk a soproni Lővér Pincészet boraira épült. Nagyon kellemes este volt, a Balfi Shiraz Cuvée-t azóta is emlegetjük, annyira ízlett. A fogások finomak voltak, bár némelyik kicsit langyosan került a tányérra, remélhetőleg ezt a hibát azóta kiküszöbölték. Az éjszakai kivilágított Budapest látványa lenyűgöző ebből a nézetből, arra viszont lélekben készülni kell, hogy a hajó mozgását meg kell szokni. Arra is számítsunk, hogy az est végén lehetőség van a kóstolt borok megvásárlására.

A Mahart borhajója minden évben június 5. és október 30. között közlekedik minden hét csütörtökén. A Vigadó térről indul 20 órakor és 22 órakor fut be a kikötőbe. Az aktuális borvacsorákról itt található több információ.

Borhajó - 2005. július 14. – a Lővér Pincészet borvacsorájának menüje
(zárójelben a kóstolt borok)

Citromosra pácolt fogascsíkok roppanós, friss salátalevelek között, mézes-bodzás zöldcitromos dresszinggel
(Soproni Királyleányka 2004)

Meleg jércepástétom rózsavirágraguval (gomba, kapribogyó, karotta, tejszínes kötés, rózsaszirmok) málnaecetes rosé-redukcióval
(Soproni Kékfrankos Rose 2004)

Francia borjúragu aszalt cseresznyével, meggyel és szilvával főzve, kuszkusszal körítve
(Soproni Kékfrankos – Balfi 2002)

Szarvassült hercegnőburgonyával és pikáns erdei gyümölcs mártással
(Balfi Shiraz Cuvée 2003)

Kajszibarackpuding vaníliaöntettel
Késői Zöldveltelini – Causbruch 2002)

Dán kuglóf / Alchri

5 tojássárgája, 25 dkg cukor, 1 dl olaj, 1 dl víz, 25 dkg liszt, 1 sütőpor, 5 tojás habja

Az 5 tojás sárgáját a cukorral, olajjal, vízzel jól összekeverni..
Hozzáadni lassan a sütőporral elkevert lisztet, majd az 5 tojás felvert habját.
A massza egy részét beleönteni egy kuglófformába, amit először kikentünk vajjal és megszórtunk zsemlemorzsával.
A maradék masszába egy kis kakóport keverni és aztán azt is ráönteni.
Villával óvatosan összekeverni.. Közepes lángon, kb.45 percet sütni.
Porcukorral megszórni.

Latsia:
- féladagot csináltam így egy cuki kis kuglófka lett:O)
- mandulaliszttel szórtam ki a formát

Most, hogy megjártuk a Balatont, az Alföldet és Erdélyt, sütöttünk barátokkal, szóval mióta szünet van, dolgaimra annyi időm nincs, mint szereteném, szóval talán lassan visszatérek a kis konyhámba fagyifőzésen kívül is.

Mától 4 lányom van, keresztlányom is csatlakozott egy időre kicsiny családomhoz, és amit felleltem a hűtőben, az pár darab combika volt. Vészesen le vannak fogyva a készleteink, nagyfeltöltés előtt állok.

A combokat sóval bedörzsöltem, tepsibe tettem, megszórtam frissen vágott, aprított kakukkfűvel és friss majorannával, kevés őrölt borssal, meglocsoltam olivaolajjal, tettem még rá hámozott citrom darabokat. ( azért hámozott, mert a hélyát már lereszeltem fagyiba ) alufólia alatt párolódott a sütőben, majd anélkül pirult. Kukoricás rizsre azért szavaztam, mert gyerekmenü lett, és ez mindíg nyerő náluk.

A Yum Yum díj után újabb érkezett Gesztenyétől és Alchritól is, nagyon szépen köszönöm!
Kreatív blogger lettem!:O)

A díjjal együtt járnak a feladatok is, íme:
- kiteszem a logót a blogomba
- belinkelem azt a személyt, akitől kaptam
- megnevezek 5 blogot
- belinkelem a blogokat
- üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek.
És akkor a díj megy az alábbiaknak, egyszerűen mert mgérdemlik, és akiket szeretek olvasgatni, ahogy egy pici időhöz jutok a Törpe terroristám mellett…:O)

Júliusi receptek:

- Göngyölt csirkemell

- Hortobágyi rakott tészta

- Vörösboros kuglóf

- Könnyű barackos pite

- Topogó

- Nigella féle Brownie

- Burgonyaleves gombával és sonkával

- Brokkolis lasagne

- Túrós cannelloni szilvával

- Kávés torta mascarponéval és túróval

- Tejszínes, gombás csirkemell, burgonyával gesztenye módra

- Lecsó csirkemájjal

Hozta a póstás. Nem is tudom? miért, illetve igenis tudom: főzögetek, fotózgatok, írogatok, és sok kedves emberre találok, ez pedig jó. Köszönöm Cserke:) !

Ui: Az Ember képes volt azt hinni, hogy ez valami mellnagyobbító szerkezet, de komolyan… mert persze csak fél füllel figyelt oda mikor Madonna melltartóját magyaráztam…

Bár a cím bármelyik étteremben megállná a helyét, a végeredményt inkább a maximálisan antifotogén “ronda, de finom” kategóriába sorolnám.

Mikor régen a Nagyi szakácskönyveiből és kézzel írt receptgyűjteményéből ismerkedni kezdtem a konyha világával, csak azok a receptek tettek rám bármilyen hatást, melyekhez szép képek is tartoztak. Az évfolyamonként spárgával átkötött Magyar Konyhákat már akkor is gyakran lapozgattam elidőzve egy-egy szép sonkaterkercsnél (a kép, ami végül annyira magával ragadott, hogy neki is álltunk megsütni a barátnőmmel: a méteres piskótaszelet volt).
Szóval szerintem a szép képek nagyon fontosak egy recept esetében, a mai napig jobbára ez alapján döntöm el, hogy valamit kipróbálok-e vagy sem. Esztétikailag is fontos, de sok információt is ad az adott ételről.

Ebben az esetben a kivétel a szabályt erősíti, mert bár korai gasztroélményeimhez hűen törekszem az ételeimről szép és étvágygerjesztő képet késziteni, több-kevesebb sikerrel, erről a fogásról kb. másfél órai kúszás, mászás, derités, és komponálás után sem tudok ennél többet felmutatni.

De azokat, akiket hozzám hasonlóan nagyban befolyásol a vizuális élmény, vígasztalja az a tudat, hogy a sajt enyhén sós íze a ropogós magokkal, szaftos körtével olyannira harmonikus, hogy bőven kárpótolni fogja őket a gyenge fotóért.
Kötelező kipróbálni. Komolyan. Nagyon jó. Sokkal, de sokkal finomabb, mint ahogy kinéz.

Hozzávalók: fejenként 1 szelet kecskesajt és 1 körte, egy kávéskanál lenmag, egy evőkanál szezámmag, olivaolaj, 1 evőkanál barnacukor, fahéj, szerecsendió

A feldarabolt és meghámozott körtéket az enyhén karamellizált barnacukorra dobjuk, összeforgatjuk és addig sütjök-pároljuk, míg félpuha és csillogóan barna és illatos nem lesz. NAGYON PICI fahéjjal és szerecsendióval ízesitjük (ez nem sütemény, nem kell, hogy a fahéj domináljon). Amikor ezzel megvagyunk, a kétféle magot összekeverjük, a sajtszeleteket beleforgatjuk, jól belenyomkodva a magokat a sajtba, és nagyon forró olajon hirtelen pirulásig sütjük őket.
A női hölgyek általában megelégszenek ennyivel, a férfiemberek esetleg igényelhetnek egy-két szelet piritóst hozzá.

Mégegyszer mondom, hogy mindenki megértse:
Isteni ízharmónia

Ez a nap úgy tűnik, a köszönetnyilvánítások ideje, így zárul a július, és ez jóleső érzés.
Nomád körülményeink között és mindennapi internetkapcsolatunk hiányában bizony észre sem vettem, hogy N. és O. (azaz Sajtkukac) figyelmével és az ezt tanúsító díjjal tüntetett ki.
Ezúton is köszönöm, és örömmel ajándékozom tovább e díjat “saját levében” nagyszerű konyhája részére.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kedves meglepetés várt ma bennünket, Kreatív Blogger díjat kaptunk Napmátka tűzhelytől. Különösen azért esik jól egy-egy ilyen elismerés, mert a Sajtkukac bejegyzései január óta gyarapodnak, azonban az aktívabb alkotó-kutató munka úgy márciustól datálható. Ez a fél év telt el és máris rengeteg elismerést kaptunk mind díjként, mind kommentekben és személyes dícséretek formájában.
A legfontosabb azonban mindkettőnk számára, hogy [...]